Gödöllő munkaügyi helyzete

Gödöllő munkaügyi helyzeteGödöllő város gazdasága az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben átalakult. A korábban létrehozott iparvállalatok száma csökkent, vagy adott esetben ezek a cégek modernizálódtak, korszerűsödtek. Mellettük fokozatosan újabb nagyvállalatok települtek le a térségben, jellemzően a város munkaerejének létszámát meghaladó kapacitással. Gödöllőn a különféle iparterületek a város jelenlegi ipari területein beteltek. Azonban a település ipari létesítménye, a Gödöllői Ipari Park hosszú távon elegendő helyet biztosít a térségben befektetni kívánó cégeknek, vállalatoknak, emellett pedig számos munkalehetőséget nyújt a helyieknek és a régió településein élőknek egyaránt. A városban történő ipartelepítés a környezetbarát, tudásigényes technológiákat szorgalmazza, amelyek fejlett technikát alkalmaznak, illetve a térségben kutatás-fejlesztési tevékenységeket is végeznek.

A településen a munkaerőpiac erősítése és az új munkahelyek teremtése céljából számos beruházás valósul meg. Az egyik jelentős mértékű exportnövekedést hozó beruházásnak köszönhetően 2020-ig Gödöllőn várhatóan 104 új munkahely fog létesülni. A gyár már 2016 tavaszán belekezdett egy fejlesztésbe, a projekt nagyjából két éves időtartama alatt a vállalat számára összesen 10 millió euró befektetés érkezett, valamint 15 új szakember foglalkoztatása valósult meg.

A ruházások mellett számos kis-, közép-, és nagyvállalkozás választja Gödöllőt telephelyéül. A megyében- beleértve így Gödöllő térségét is- összességében 224 kis-, illetve középvállalkozás nyerte el a mintegy 6,2 milliárd forintot eszközparkjának bővítésére. Ez a pályázat, amely a térség vállalkozásainak eszközparkjának fejlesztésére irányult, 2017 decemberében jelent meg. Legfőbb célja a kis-, és középvállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének folyamatos megerősítése, illetve a munkahelyek megtartását eredményező beruházások és a helyi gazdaság támogatása. A keretből összesen 224 megyei vállalkozásnak nyílik lehetősége fejleszteni eszközparkját, mely által nem csak versenyképességét, de termelékenységét is növelheti. A gödöllői térségben végbemenő beruházások várhatóan több mint 200 új munkahely megalakulását is elősegítik majd. A megyéből pályázók csoportjából öt gödöllői székhelyű vállalkozás járt sikerrel. Közülük kettő- a KORKER Kereskedelmi, Szolgáltató és Termelő Kft, valamint a VASKUVIK Fémipari Kft.- a város ipari parkjának területén található. Ezeken kívül a további három vállalat- az ÉPKOMPLEX Építőipari és Szolgáltató Kft., a Varga és Fiai Kft.,a GEK Team Kft.- pedig Gödöllő más pontjain érhető el.

A térségben nagyszámmal működő multinacionális cégek mellett számos sikeresen jövedelmező kis-, és középvállalkozás üzemel a településen. Ezek a vállalatok nem csak a helyi lakosságnak, hanem a város 30 km-es körzetében élőknek is számottevő munkalehetőséget kínálnak. Helyben, Gödöllő városán belül megközelítőleg 7500 fő vállal munkát, ami meghaladja a településre bejáró, mintegy 9000 fős létszámot. A munkanélküliség a városban évekig az országos átlag alatt, 2-3 % alatt alakult. A leglényegesebb szerepet a helyi álláslehetőségek szempontjából a Gödöllői Üzleti Park tölti be, az interneten pedig az alábbi portál.

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa borzalmai

A természeti katasztrófák olyan események, amelyek természeti hatásokra következnek be, minden esetben kiszámíthatatlanok, az oka azonban az emberi tevékenység. Ennek következményeképpen alakulnak ki a katasztrófák, amelyek az ember és az élővilág életminőségét negatív irányba befolyásolják. Egyértelműen hátrányos az élet szempontjából, ezen felül rengeteg változata ismert. Léteznek hidrológiai katasztrófák, amelyeket a víz okoz, mint például a cunami, az árvíz, aszály, vihardagály, jégeső, hóvihar, lavina, satöbbi. Léteznek tűzkatasztrófák, mint az erdőtűz, a szénlelőhely kiégések. Klimatikus, légköri katasztrófák közé soroljuk a tornádókat, a hurrikánt, a ciklonokat, az eljegesedést, a klímaváltozást. Vannak növények és állatok okozta katasztrófák is, ebből rengeteg példa van: burgonyavész, szilfavész, „kék penész”, kávérozsda, a Cavendish és a Gros Michel banánfajta pusztító Sigatoka-kór és panama-kór; sáskajárás, burgonyabogár és kukoricabogár kártétele, harlekinkatica, patkányok, lemmingek túlszaporodása, nyulak túlszaporodása, a cetek partra vetődése. Az állatok által terjesztett betegségek is katasztrófák közé tartoznak, mint a lepra, kolera, pestis, malária, lépfene, madárinfluenza, sertésinfluenza.

Legnagyobb visszhangot Ajkán egy geológiai katasztrófa okozott (földcsuszamlások, iszapár, lávafolyás, vulkáni hamu, földrengés), amelynek a felelőse a mai napig rejtély. Egy iszapárról van szó, pontosan a vörös iszapról, amely a timföldgyártásnak egy olyan mellékterméke, amely toxikus és fémvegyületeket tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, maró vegyület. Nem mérgező, de az emberi bőrt is marja, így a vele való érintkezés súlyos égési sérüléseket okoz. Ajka térségében jelentős az ipari tevékenység, ezt jól mutatja a szénbányászat, a timföldgyártó üzemek, amelyek kapcsán kialakult a katasztrófa is. Az ajkai timföldgyár zagytárolóiban a katasztrófát megelőző rövid időszakban 50 millió köbméter szürke iszapot, és 30 millió köbméter vörös iszapot tároltak. A baleset 2010. október 4-én 12:25 perckor következett be, amikor a gát 15 perc leforgása alatt szakadozott át, végül kizúdult a vörös iszap 10 négyzetkilométeres területre, főleg Devecser és Kolontár területét érintve ezzel. A csaknem 700 000 köbméternyi lúg helyenként két méter magasan torlódott fel, ezzel a házak ablakin is utat törve pusztító károkat okozott, számos házat lakhatatlanná téve. 150 sebesültet és 10 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, amelynek felelőse a mai napig nincs meg. Egy hatalmas nagy politikai befolyás érhette az ítélethozó szerveket, így sikerült minden felelőst felmenteni a vád alól. Máig felfoghatatlan, hogy-hogy nincs felelős, az érintettek igazságot követelnek, az ügy újratárgyalását.

A katasztrófa után azonnali intézkedések indultak meg a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség közreműködésével, de a sérülések igencsak súlyosak voltak. A 13-as pH-jú maró lúg helyén begyulladtak a szövetek, a helyükön fekélyek keletkeztek. A MAL Zrt. termelését felfüggesztették, a tározó helyreállítására utasították őket, de ezzel nem lehetett helyrehozni azt, amit ez az iszapár okozott. A folyók élővilága kipusztult a környező vizekben, az újratelepítés és a víz tisztítása is nagyon nagy költségekbe került. A teljes költség 38 milliárd forint lett. Ajka városa lassan épült csak fel, a károk a munkakörülményekre is negatív hatással voltak, azonban az évek során sikerült újra felvirágozniuk. Számos munkalehetőséget kínál a város az ajkai regionális álláshirdető honlapokon is. Például nagyon keresettek az ipari mérnökök, mivel Ajka egy kiváló iparváros.

Dunaújváros és munkái

Dunaújváros és munkáiDunaújváros megyei jogú város Magyarország Közép-dunántúli régiójában, Fejér megye és a Mezőföld délkeleti részén, a Duna jobb oldalán fekszik. A megyében Székesfehérvár után a második legnépesebb város, a település a Dunaújvárosi járás székhelye. Az ország egyik legmagasabb jövedelemmel rendelkező városa, híres gazdaságáról, kultúrájáról, emellett jelentős sportközpont és egyetemváros is található területén.

A város régre visszanyúló történelmét mutatja, hogy a térségben feltárt leletek is bizonyítják; már az őskorban is lakott volt ez a terület. A bronzkor idején alakult ki az első jelentős kis település a térségben, amely aztán mintegy hét évszázadon keresztül virágzott. A római kor idejéből is jelentős mennyiségű leletanyag került feltárásra, ami arra engednek következtetni, hogy a területen jött létre a római katonai tábor, az Intercisa, valamint a hozzá kapcsolódó polgárváros, mely lényeges szerepet töltött be a Római Birodalom keleti határának, a limesnek a támadások elleni védelmében. A X. század elején a honfoglaló magyarok egy része itt telepedett le. További ásatások bizonyítják, hogy a Dunaújváros elődjének számító Pentele már az Árpád-korban is létezett.

A település 1541-től török hódoltság alatt állt, a 15 éves háború során teljesen kipusztult. A magyar lakosságot a rácok váltották fel, akik részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban; majd a település újbóli fejlődésnek indult. A község ezt követően, 1830-ban jogot kap arra, hogy évente négy országos, hetente két helyi vásárt tartson. Az akkor még Pentele település 1833-ban mezővárosi rangot kapott V. Ferdinándtól. A lakosság Kossuth zászlaja alatt harcolt 1848-49-ben; a nemzetőrség összesen 237 tagból állt. A szabadságharc bukását követően a lakosság jelentős hányada mezőgazdasági bérmunkássá vált, majd 1870-ben – a kiegyezés után- Dunapentelét már a nagyközségek közé sorolták.

1949 végén a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége létrehozott egy teljesen új, gigantikus méretű vaskohászati kombinát, valamint egy ehhez kapcsolódó lakótelepet, ezek megnyitásával akarták a hazai szocialista nehézipart megteremteni. Az akkori Sztálin Vasművet felváltotta a Dunai Vasmű, majd a Dunaferr Rt., mely máig Magyarország egyik iparkomplexum-központja. A létesítmény jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági- kulturális helyzetének alakulásában, elemi központjává vált a Mezőföld keleti részének.

Dunaújváros gazdaságának, foglalkoztatottságának tekintetében a legjelentősebb szerepet a Dunaferr vállalat tölti be. Bár egyértelműen a város legnagyobb foglalkoztatójának minősül, gazdaságára mégis a sokszínűség jellemző. A település önálló kamarával, saját ipari parkkal, illetve számos nagyobb céggel, vállalkozással rendelkezik. A munkalehetőségek bővítése céljából az utóbbi néhány évben területfejlesztési, illetve infrastrukturális lépésekkel oldották meg a városfejlesztést.

A város legnagyobb munkáltatói közé tartozik a Dunaferr vállalatcsoport, a Neusiedler Rt., a Dunapack Rt., a Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft., a Linde Gáz Magyarország Rt., a Tesco-Global Rt., a Invitel Távközlési Rt.

Legutóbbi álláshirdetések Dunaújvárosban:

  • marketing asszisztens
  • ügyfélszolgálati munkatárs
  • minőségellenőr
  • prémium banki tanácsadó
  • HR asszisztens
  • trade marketing képviselő
  • riportálási asszisztens
  • vezető technikus
  • építésvezető
  • laboráns
  • cukrász
  • pultos-kasszás
  • személy-, és vagyonőr
  • árufeltöltő-raktáros
  • eladó/pénztáros