Az ajkai vörösiszap-katasztrófa borzalmai

A természeti katasztrófák olyan események, amelyek természeti hatásokra következnek be, minden esetben kiszámíthatatlanok, az oka azonban az emberi tevékenység. Ennek következményeképpen alakulnak ki a katasztrófák, amelyek az ember és az élővilág életminőségét negatív irányba befolyásolják. Egyértelműen hátrányos az élet szempontjából, ezen felül rengeteg változata ismert. Léteznek hidrológiai katasztrófák, amelyeket a víz okoz, mint például a cunami, az árvíz, aszály, vihardagály, jégeső, hóvihar, lavina, satöbbi. Léteznek tűzkatasztrófák, mint az erdőtűz, a szénlelőhely kiégések. Klimatikus, légköri katasztrófák közé soroljuk a tornádókat, a hurrikánt, a ciklonokat, az eljegesedést, a klímaváltozást. Vannak növények és állatok okozta katasztrófák is, ebből rengeteg példa van: burgonyavész, szilfavész, „kék penész”, kávérozsda, a Cavendish és a Gros Michel banánfajta pusztító Sigatoka-kór és panama-kór; sáskajárás, burgonyabogár és kukoricabogár kártétele, harlekinkatica, patkányok, lemmingek túlszaporodása, nyulak túlszaporodása, a cetek partra vetődése. Az állatok által terjesztett betegségek is katasztrófák közé tartoznak, mint a lepra, kolera, pestis, malária, lépfene, madárinfluenza, sertésinfluenza.

Legnagyobb visszhangot Ajkán egy geológiai katasztrófa okozott (földcsuszamlások, iszapár, lávafolyás, vulkáni hamu, földrengés), amelynek a felelőse a mai napig rejtély. Egy iszapárról van szó, pontosan a vörös iszapról, amely a timföldgyártásnak egy olyan mellékterméke, amely toxikus és fémvegyületeket tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, maró vegyület. Nem mérgező, de az emberi bőrt is marja, így a vele való érintkezés súlyos égési sérüléseket okoz. Ajka térségében jelentős az ipari tevékenység, ezt jól mutatja a szénbányászat, a timföldgyártó üzemek, amelyek kapcsán kialakult a katasztrófa is. Az ajkai timföldgyár zagytárolóiban a katasztrófát megelőző rövid időszakban 50 millió köbméter szürke iszapot, és 30 millió köbméter vörös iszapot tároltak. A baleset 2010. október 4-én 12:25 perckor következett be, amikor a gát 15 perc leforgása alatt szakadozott át, végül kizúdult a vörös iszap 10 négyzetkilométeres területre, főleg Devecser és Kolontár területét érintve ezzel. A csaknem 700 000 köbméternyi lúg helyenként két méter magasan torlódott fel, ezzel a házak ablakin is utat törve pusztító károkat okozott, számos házat lakhatatlanná téve. 150 sebesültet és 10 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, amelynek felelőse a mai napig nincs meg. Egy hatalmas nagy politikai befolyás érhette az ítélethozó szerveket, így sikerült minden felelőst felmenteni a vád alól. Máig felfoghatatlan, hogy-hogy nincs felelős, az érintettek igazságot követelnek, az ügy újratárgyalását.

A katasztrófa után azonnali intézkedések indultak meg a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség közreműködésével, de a sérülések igencsak súlyosak voltak. A 13-as pH-jú maró lúg helyén begyulladtak a szövetek, a helyükön fekélyek keletkeztek. A MAL Zrt. termelését felfüggesztették, a tározó helyreállítására utasították őket, de ezzel nem lehetett helyrehozni azt, amit ez az iszapár okozott. A folyók élővilága kipusztult a környező vizekben, az újratelepítés és a víz tisztítása is nagyon nagy költségekbe került. A teljes költség 38 milliárd forint lett. Ajka városa lassan épült csak fel, a károk a munkakörülményekre is negatív hatással voltak, azonban az évek során sikerült újra felvirágozniuk. Számos munkalehetőséget kínál a város az ajkai regionális álláshirdető honlapokon is. Például nagyon keresettek az ipari mérnökök, mivel Ajka egy kiváló iparváros.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.