Gödöllő munkaügyi helyzete

Gödöllő munkaügyi helyzeteGödöllő város gazdasága az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben átalakult. A korábban létrehozott iparvállalatok száma csökkent, vagy adott esetben ezek a cégek modernizálódtak, korszerűsödtek. Mellettük fokozatosan újabb nagyvállalatok települtek le a térségben, jellemzően a város munkaerejének létszámát meghaladó kapacitással. Gödöllőn a különféle iparterületek a város jelenlegi ipari területein beteltek. Azonban a település ipari létesítménye, a Gödöllői Ipari Park hosszú távon elegendő helyet biztosít a térségben befektetni kívánó cégeknek, vállalatoknak, emellett pedig számos munkalehetőséget nyújt a helyieknek és a régió településein élőknek egyaránt. A városban történő ipartelepítés a környezetbarát, tudásigényes technológiákat szorgalmazza, amelyek fejlett technikát alkalmaznak, illetve a térségben kutatás-fejlesztési tevékenységeket is végeznek.

A településen a munkaerőpiac erősítése és az új munkahelyek teremtése céljából számos beruházás valósul meg. Az egyik jelentős mértékű exportnövekedést hozó beruházásnak köszönhetően 2020-ig Gödöllőn várhatóan 104 új munkahely fog létesülni. A gyár már 2016 tavaszán belekezdett egy fejlesztésbe, a projekt nagyjából két éves időtartama alatt a vállalat számára összesen 10 millió euró befektetés érkezett, valamint 15 új szakember foglalkoztatása valósult meg.

A ruházások mellett számos kis-, közép-, és nagyvállalkozás választja Gödöllőt telephelyéül. A megyében- beleértve így Gödöllő térségét is- összességében 224 kis-, illetve középvállalkozás nyerte el a mintegy 6,2 milliárd forintot eszközparkjának bővítésére. Ez a pályázat, amely a térség vállalkozásainak eszközparkjának fejlesztésére irányult, 2017 decemberében jelent meg. Legfőbb célja a kis-, és középvállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének folyamatos megerősítése, illetve a munkahelyek megtartását eredményező beruházások és a helyi gazdaság támogatása. A keretből összesen 224 megyei vállalkozásnak nyílik lehetősége fejleszteni eszközparkját, mely által nem csak versenyképességét, de termelékenységét is növelheti. A gödöllői térségben végbemenő beruházások várhatóan több mint 200 új munkahely megalakulását is elősegítik majd. A megyéből pályázók csoportjából öt gödöllői székhelyű vállalkozás járt sikerrel. Közülük kettő- a KORKER Kereskedelmi, Szolgáltató és Termelő Kft, valamint a VASKUVIK Fémipari Kft.- a város ipari parkjának területén található. Ezeken kívül a további három vállalat- az ÉPKOMPLEX Építőipari és Szolgáltató Kft., a Varga és Fiai Kft.,a GEK Team Kft.- pedig Gödöllő más pontjain érhető el.

A térségben nagyszámmal működő multinacionális cégek mellett számos sikeresen jövedelmező kis-, és középvállalkozás üzemel a településen. Ezek a vállalatok nem csak a helyi lakosságnak, hanem a város 30 km-es körzetében élőknek is számottevő munkalehetőséget kínálnak. Helyben, Gödöllő városán belül megközelítőleg 7500 fő vállal munkát, ami meghaladja a településre bejáró, mintegy 9000 fős létszámot. A munkanélküliség a városban évekig az országos átlag alatt, 2-3 % alatt alakult. A leglényegesebb szerepet a helyi álláslehetőségek szempontjából a Gödöllői Üzleti Park tölti be, az interneten pedig az alábbi portál.

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa borzalmai

A természeti katasztrófák olyan események, amelyek természeti hatásokra következnek be, minden esetben kiszámíthatatlanok, az oka azonban az emberi tevékenység. Ennek következményeképpen alakulnak ki a katasztrófák, amelyek az ember és az élővilág életminőségét negatív irányba befolyásolják. Egyértelműen hátrányos az élet szempontjából, ezen felül rengeteg változata ismert. Léteznek hidrológiai katasztrófák, amelyeket a víz okoz, mint például a cunami, az árvíz, aszály, vihardagály, jégeső, hóvihar, lavina, satöbbi. Léteznek tűzkatasztrófák, mint az erdőtűz, a szénlelőhely kiégések. Klimatikus, légköri katasztrófák közé soroljuk a tornádókat, a hurrikánt, a ciklonokat, az eljegesedést, a klímaváltozást. Vannak növények és állatok okozta katasztrófák is, ebből rengeteg példa van: burgonyavész, szilfavész, „kék penész”, kávérozsda, a Cavendish és a Gros Michel banánfajta pusztító Sigatoka-kór és panama-kór; sáskajárás, burgonyabogár és kukoricabogár kártétele, harlekinkatica, patkányok, lemmingek túlszaporodása, nyulak túlszaporodása, a cetek partra vetődése. Az állatok által terjesztett betegségek is katasztrófák közé tartoznak, mint a lepra, kolera, pestis, malária, lépfene, madárinfluenza, sertésinfluenza.

Legnagyobb visszhangot Ajkán egy geológiai katasztrófa okozott (földcsuszamlások, iszapár, lávafolyás, vulkáni hamu, földrengés), amelynek a felelőse a mai napig rejtély. Egy iszapárról van szó, pontosan a vörös iszapról, amely a timföldgyártásnak egy olyan mellékterméke, amely toxikus és fémvegyületeket tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, maró vegyület. Nem mérgező, de az emberi bőrt is marja, így a vele való érintkezés súlyos égési sérüléseket okoz. Ajka térségében jelentős az ipari tevékenység, ezt jól mutatja a szénbányászat, a timföldgyártó üzemek, amelyek kapcsán kialakult a katasztrófa is. Az ajkai timföldgyár zagytárolóiban a katasztrófát megelőző rövid időszakban 50 millió köbméter szürke iszapot, és 30 millió köbméter vörös iszapot tároltak. A baleset 2010. október 4-én 12:25 perckor következett be, amikor a gát 15 perc leforgása alatt szakadozott át, végül kizúdult a vörös iszap 10 négyzetkilométeres területre, főleg Devecser és Kolontár területét érintve ezzel. A csaknem 700 000 köbméternyi lúg helyenként két méter magasan torlódott fel, ezzel a házak ablakin is utat törve pusztító károkat okozott, számos házat lakhatatlanná téve. 150 sebesültet és 10 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, amelynek felelőse a mai napig nincs meg. Egy hatalmas nagy politikai befolyás érhette az ítélethozó szerveket, így sikerült minden felelőst felmenteni a vád alól. Máig felfoghatatlan, hogy-hogy nincs felelős, az érintettek igazságot követelnek, az ügy újratárgyalását.

A katasztrófa után azonnali intézkedések indultak meg a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség közreműködésével, de a sérülések igencsak súlyosak voltak. A 13-as pH-jú maró lúg helyén begyulladtak a szövetek, a helyükön fekélyek keletkeztek. A MAL Zrt. termelését felfüggesztették, a tározó helyreállítására utasították őket, de ezzel nem lehetett helyrehozni azt, amit ez az iszapár okozott. A folyók élővilága kipusztult a környező vizekben, az újratelepítés és a víz tisztítása is nagyon nagy költségekbe került. A teljes költség 38 milliárd forint lett. Ajka városa lassan épült csak fel, a károk a munkakörülményekre is negatív hatással voltak, azonban az évek során sikerült újra felvirágozniuk. Számos munkalehetőséget kínál a város az ajkai regionális álláshirdető honlapokon is. Például nagyon keresettek az ipari mérnökök, mivel Ajka egy kiváló iparváros.

Dunaújváros és munkái

Dunaújváros és munkáiDunaújváros megyei jogú város Magyarország Közép-dunántúli régiójában, Fejér megye és a Mezőföld délkeleti részén, a Duna jobb oldalán fekszik. A megyében Székesfehérvár után a második legnépesebb város, a település a Dunaújvárosi járás székhelye. Az ország egyik legmagasabb jövedelemmel rendelkező városa, híres gazdaságáról, kultúrájáról, emellett jelentős sportközpont és egyetemváros is található területén.

A város régre visszanyúló történelmét mutatja, hogy a térségben feltárt leletek is bizonyítják; már az őskorban is lakott volt ez a terület. A bronzkor idején alakult ki az első jelentős kis település a térségben, amely aztán mintegy hét évszázadon keresztül virágzott. A római kor idejéből is jelentős mennyiségű leletanyag került feltárásra, ami arra engednek következtetni, hogy a területen jött létre a római katonai tábor, az Intercisa, valamint a hozzá kapcsolódó polgárváros, mely lényeges szerepet töltött be a Római Birodalom keleti határának, a limesnek a támadások elleni védelmében. A X. század elején a honfoglaló magyarok egy része itt telepedett le. További ásatások bizonyítják, hogy a Dunaújváros elődjének számító Pentele már az Árpád-korban is létezett.

A település 1541-től török hódoltság alatt állt, a 15 éves háború során teljesen kipusztult. A magyar lakosságot a rácok váltották fel, akik részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban; majd a település újbóli fejlődésnek indult. A község ezt követően, 1830-ban jogot kap arra, hogy évente négy országos, hetente két helyi vásárt tartson. Az akkor még Pentele település 1833-ban mezővárosi rangot kapott V. Ferdinándtól. A lakosság Kossuth zászlaja alatt harcolt 1848-49-ben; a nemzetőrség összesen 237 tagból állt. A szabadságharc bukását követően a lakosság jelentős hányada mezőgazdasági bérmunkássá vált, majd 1870-ben – a kiegyezés után- Dunapentelét már a nagyközségek közé sorolták.

1949 végén a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége létrehozott egy teljesen új, gigantikus méretű vaskohászati kombinát, valamint egy ehhez kapcsolódó lakótelepet, ezek megnyitásával akarták a hazai szocialista nehézipart megteremteni. Az akkori Sztálin Vasművet felváltotta a Dunai Vasmű, majd a Dunaferr Rt., mely máig Magyarország egyik iparkomplexum-központja. A létesítmény jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági- kulturális helyzetének alakulásában, elemi központjává vált a Mezőföld keleti részének.

Dunaújváros gazdaságának, foglalkoztatottságának tekintetében a legjelentősebb szerepet a Dunaferr vállalat tölti be. Bár egyértelműen a város legnagyobb foglalkoztatójának minősül, gazdaságára mégis a sokszínűség jellemző. A település önálló kamarával, saját ipari parkkal, illetve számos nagyobb céggel, vállalkozással rendelkezik. A munkalehetőségek bővítése céljából az utóbbi néhány évben területfejlesztési, illetve infrastrukturális lépésekkel oldották meg a városfejlesztést.

A város legnagyobb munkáltatói közé tartozik a Dunaferr vállalatcsoport, a Neusiedler Rt., a Dunapack Rt., a Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft., a Linde Gáz Magyarország Rt., a Tesco-Global Rt., a Invitel Távközlési Rt.

Legutóbbi álláshirdetések Dunaújvárosban:

  • marketing asszisztens
  • ügyfélszolgálati munkatárs
  • minőségellenőr
  • prémium banki tanácsadó
  • HR asszisztens
  • trade marketing képviselő
  • riportálási asszisztens
  • vezető technikus
  • építésvezető
  • laboráns
  • cukrász
  • pultos-kasszás
  • személy-, és vagyonőr
  • árufeltöltő-raktáros
  • eladó/pénztáros

A dugattyúk feladata

A dugattyúk feladataEgy dugattyú feladata, hogy tömítést biztosítson. De nem is akármilyen tömítést, hanem megfelelő tömítést biztosítson magában a dugattyúban, és a dugattyúház falában. Természetesen ezek a termékek sem egy életre szólnak, vagyis elromolhatnak, elkophatnak, ami legtöbbször a dugattyúgyűrűben következik be. Természetesen ezt az alkatrészt mindig előre legyártják így szinte minden üzletben, piacon stb. helyen kapható, mint előregyártott alkatrész. Ezek a dugattyúk szinte minden méretben kaphatóak, mivel a hengerátmérő megköveteli, hogy méretük változó legyen, és alkalmazkodjon a hengerméteréhez. Ezeket a dugattyúkat könnyűfémből készítik, viszont olyan termékek is lehetnek, melyeket kovácsolva készítenek el. Ilyen könnyűfémek legtöbbször az alumínium és azok ötvözetei között keresendőek. Az említett kovácsolt dugattyúgyűrűket legtöbbször motorokhoz, motor felújításhoz használják, pontosabban tuningolt motorokhoz, mivel ez a dugattyúgyűrű sokkal nagyobb terhelést bír, mint egy sima. Versenyautókhoz is ilyen alkatrészeket használnak.